Katonai bunker Schulerlochban

ÚTMUTATÓ A BUNKERBE VALÓ BELÉPÉSÉHEZ

A BUNKER BELÉPÉSE INGYENES

AZ AJTÓ KÉT MÓDON NYITHATÓ:

• csip használatával 30 € kaució ellenében kölcsönözhető a Turisztikai Információs Központban (TIC, címe: Letná 49, Spišská Nová Ves)
  
  
• mobilalakalmazás használatával (internet kapcsolat + bluetooth szükséges)

MENET:

• Hívja a Turisztikai Információs Központot (TIC) a tel. számon: +421 53 429 8293.
• DIKTÁLJA:
  - a nevét
  - mobiltelefonszámát (amivel ajtót kíván nyitni)
  - dátum/idő, amikor meg szeretné látogatni a bunkert
  Ha a Turisztikai Információs Központ akkor nyitva van, a dolgozó kitölti az Ön adatait a rendszerben, és SMS-t küld.

• Az SMS-be kap egy linket, amelyre kattintva le kell töltenie az AirKey mobilalkalmazást.
• A megfelelő működés érdekében engedélyezze a helymeghatározást/GPS-t, valamint az üzenetekhez és hívásokhoz való hozzáférést az alkalmazás telepítésekor. 
• Kapcsolja be a Bluetooth-t.
• Nyissa meg a telepített AirKey alkalmazást az ajtónál
• Érintse meg a zárat az ajtóban, és a "BUNKER" ajtó megjelenik az alkalmazásban, amelyre kattintani kell.
• Az ajtózár zölden villog, és jobbra fordulva kinyitja az ajtót.
  
  

A TÁVOZÁS ELŐTT KÉRJÜK, AZ AJTÓT AZONOS MÓDON ZÁRJA (NYISSA KI AZ ALKALMAZÁST, KATTINTSON A BUNKERRE, ÉS A ZÁRÁSHOZ FORGASSA BALRA A ZÁRAT))

Ha a Turisztikai Információs Központ zárva tartása mellett tervezi meglátogatni a bunkert, lehetőség van néhány nappal korábban SMS-t küldeni. További információért hívja fel a Turisztikai Információs Központot, vagy töltse ki az űrlapot.

BUNKERBELÉPÉS ELŐZETES FOGLALÁSA

A foglalás csak az AirKey mobilalkalmazás letöltési linkjét tartalmazó SMS fogadása  után érvényes, amellyel kinyithatja a bunker ajtaját.

ÜZEMELTETÉSI SZABÁLYZAT

A bunker látogatói csak saját felelősségükre léphetnek be.
A látogatók kötelesek a jelen üzemeltetési szabályzat minden előírását betartani. Még ha követi is az alábbi utasításokat, a bunkerbe való belépés és az ott tartózkodás saját felelősségére történik, ezért a bunker látogatói felelősek magukért és szeretteikért.

• A bunkerbe 15 év alatti gyermekek csak 18 éven felüliek kíséretében léphetnek be. Ezek a felnőttek teljes mértékben felelősek a gyermekek viselkedéséért és biztonságáért.
• A  bunkerben egyszerre maximum 10 ember tartózkodhat.
• A bunkerbe a főbejáraton keresztül lehet bejutni mobilalkalmazással (kövesse az ajtónál lévő utasításokat) vagy csip segítségével (kölcsönözhető  a Turisztikai Információs Központban).
• A bunkerbe való belépéshez saját fényforrással kell rendelkeznie.
• Szeszes italok vagy egyéb függőséget okozó szerek hatása alatt álló személyeknek tilos a bunkerbe belépni.
• A bunker elhagyásakor  a látogatók kötelesek megfelelően bezárni maguk mögött az ajtót.

7.       Tilos:

•   bevezetni állatokat a bunkerbe, és engedni, hogy szabadon járkáljak a területen

•   írni, festeni vagy faragni bele  a bunker tárgyába, vagy más módon károsítani bunkert

• a berendezés kezelése, sérülése vagy ellopása

•  AirKey zárat megkárosítása a bunker ajtaján

•   más módon belépni a bunkerbe, mint a főbejáraton keresztül

•   bármilyen módon szennyezni a bunker helyiségét és környezetét

•   zajjal vagy más módon zavarni más látogatót

•   alkoholos italokat és egyéb függőséget okozó szereket bevinni és fogyasztani a bunkerben

•   dohányzás a bunker épületében vagy annak közvetlen közelében

•   nyílt tüzet használni a bunker területén vagy   annak közvetlen közelében

 

 

A TÖRTÉNELEMBŐL

 

ELŐREGYÁRTOTT BUNKEREK ÚŽ-6

Ezek voltak az egyetlen tisztán katonai erődítmények, amelyet amelyet Csehszlovákiában  a második világháború utáni időszakban építették. A 20. század 60-80-as éveiről származnak. Vasbeton előregyártott elemekből állnak és az 1960-as évek elején fejlesztették ki. Eredetileg a Német Szövetségi Köztársaság  határához közeli mezei erődítmények új vonalaira építették.
A bunker építése előtt gödröt kellett kiásni és  azután készíteni kavicságyat vízelvezetéssel a gödörben. Egy daru segítségével rakták egymásra az egyes előregyártott elemeket ebbe a gödörbe. Meghúzták ezeket az előregyártott elemeket egy huzallal, és helyezték rájuk szigetelést. Végül a bunkert fel kellett tölteni földdel. Az így épített bunker kevésbé volt tartós, mint  az I. Csehszlovák Köztársaság idején épült monolit bunkerek. Az ÚŽ-6 bunker megépítésének árav az 1960-as években megközelítőleg 25 000 csehszlovák korona volt, ami ma megközelítőleg 10 000 eurónak felelhet meg. A bunkereket nem kellett közelről álcázni, ami lehetővé tett számukra, hogy jól látható bejáratuk legyen, nem letakart a földdel.
A bunker falai mindössze 15 cm vastagok voltak, de a földdel való megtöltésnek köszönhetően képesek voltak felfogni a behatoló sugárzást, és 1 500-szor csökkenteni. A bunkerek 105 mm-es kaliberig ellenállhattak az aknavető lőszerek és  tüzérségi lövedékek közvetlen találatainak.  Ezenkívül ezek a bunkerek ellenállhattak egy 155 mm-es kaliberű gránát robbanásának 3,5 m távolságból.
Az ÚŽ-6 bunkerek elődei voltak  az ÚŽ-1, ÚŽ-2  és ÚŽ-3 bunkerverziók. Magukat az ÚŽ-6 változat bunkereit ÚŽ-6a, ÚŽ-6b  és ÚŽ-6c típusokra osztották. Tervezték  az ÚŽ-6d típus  és az ÚŽ-7 változat gyártását és összeszerelését is, aminek a bejárati folyosó oldalain két kis szoba  és az ÚŽ-6b bunkerrel megegyező főszoba lett volna.  Az egyes ÚŽ-6 típusú bunkerek elsősorban méretükben különböztek egymástól, míg az ÚŽ-6a típusú bunkerben  0,8 négyzetméteres, az ÚŽ-6b típusú bunkerben  6 x 2,3 m-es búvóhelyiség volt, azaz 13,8 négyzetméteres,  és az ÚŽ-6d bunkerben két búvóhelyiség kellett volna egymás mellett.
Idővel az ÚŽ-6 bunkereket tökeletesítették. Eredetileg ezeknek a bunkereknek nagyon egyszerű vészkijáratai voltak. Valójában ez egy nyílás volt, amelyet a fedőlemezek takartak el. Miután eltávolították őket, a katonáknak fel kellett ásniuk a felszínre. A bunkerek újabb változata vészkijárattal rendelkezett, amely egy aknából állt hágcsókkal. Ez az akna  előregyártott elemekből épített volt és  a felszínre vezetett. A  vészkijárat felső részén egy fedő volt, amelyet egy ferde keresztirányú támaszték alátámasztott. A fedelet vékony anyagréteg borította. A támaszték kiütése után fedőanyag a keresztmetszet alatti aknába kiborult és  így a vészkijáraton keresztül kényelmesen fel lehetett mászni a felszínre. 
A levegőellátást és  annak tisztítását a szovjet eredetű, Csehszlovákiában licenc alapján gyártott FVKP készlet biztosította. A 20. század 80-as éveiről ezekbe a bunkerekbe telepítették az akkor modern csehszlovák FVZ szűrőkészletet.A bunker fűtésére kéményhez csatlakozott, VVA-6 dízel, ill. szilárd tüzelőanyag, fűtőkészlet szolgált. A bunker személyzetének  rendelkezésére álltak a szükséges eszközök, alapvető bútor, valamint  különféle orvosi és vegyszerellenes felszerelések. A bunkerben lévő WC  csak száraz volt, ezért ki kellett vinni. A  bunkerekben piszoárok voltak, amelyek az épület vízelvezető rendszerébe engedtek.
A bunkerben   nem volt vízforrás. Ezért a személyzetének vizet kellett bevinnie és nagy tartályokban tárolnia. A világításhoz petróleumlámpákat  , vagy akár egy külső áramforráshoz csatlakozott hordozható világítórendszert használtak. Ha a bunkereket az villamos hálózatra csatlakozott voltak,  akkor voltak bennük tartósan beépített lámpák és  a hordozható fűtőkészletet elektromos olajradiátorra cserélték.
A nyomáshullám elleni védelmet négy acél gáztömör zárás biztosította  - ezek 5 mm vastag  ŽDV-2 ajtók voltak, mögöttük pedig három kétrészes, 1 mm vastag ŽDV-6 ajtó. A ventilátor és a hordozható lámpák áramellátását  egy beosztott járműnek vagy egy kis erőműnek kellett biztosítania.                       
A bunkerek nagy hiányossága az volt, hogy hiányoztak a mérőeszközök, amelyek lehetővé tették volna  a szükséges mérések elvégzését a bunker belsejéből. Például az atombomba-robbanás távolságának meghatározásának módszere nagyon primitív volt. A távolságot stopperórával kellett meghatározni. A lényeg  a villanás és a robbanás hangja  közötti idő mérése volt. Néhány bunker mennyezeteiben volt egy cső, , amely az antenna elhelyezésére szolgált,  és mindkét végén kupakok voltak, amelyeket be lehetett csavarni.   
Az ÚŽ-6 bunkereket  a Területi sugárzásjelentési hálózat részeként használták Meglehetősen szabályos hálózatot alkottak, amely  körülbelül 20 km oldalhosszúságú háromszögekből állt. A határoktól 10-20 km-re véget ért a bunkerhálózat. Az ÚŽ-6 bunkereket is az  összpontosítási területeken belül helyezték el  týchto - a katonai egységek bevetésük előtt ezekre a területekre kellett összpontosulniuk, hogy ne fenyegessek őket tömegpusztító fegyverek. A gyakorlatok során az ÚŽ-6 bunkereket is használták. Másik felhasználásük az volt, hogy óvóhelyként használták rádióberendezések, repülőterek  és légelhárító rakétaütegek szemelyzeteiknek. A bunkereket rádiótechnikai cégek állandó helyére is helyezték el, tartós repülőgép-hangárok (ún. méhkasok) közelében,   repülőterek közelében és kiképző létesítmények közelében. BAz ÚŽ-6a típusú bunkert menedékbunkerként,  az ÚŽ-6b típusú bunkert pedig munkáért használták.
Az ÚŽ-6 bunkerek többsége csak részben volt betemetve a földbe, és így egyfajta látható dombot   alkotott. A határokon elhelyezkedő védelmi vonalaknál levő bunkerek ellentétben ezeknek a bunkereknek az álcázása nem volt fontos. Építésük így könnyebbé vált. Csak kivételesen voltak a teljes bunkerek a környező terep szintje felett vagy alatt.
Forrás: O. Filip: Železobetonové a ocelové prefabrikované úkryty ve vnitrozemí

 

 

A VASÚTI HADSEREG TÖRTÉNETÉBŐL

 

Vojenský útvar 3521 Spišská Nová Ves
816. ŽELMPR Spišská Nová Ves 1959-1999

1918. november 21-én Lysá nad Labemben katonai helyőrségben a pótvasúti zászlóaljat hozák létre. Ezt a zászlóaljat már  1919-ben szervezetileg vasúti ezredté változtatták,  és Pardubicébe telepítették. Az I. Csehszlovák Köztársaság fennállása alatt a vasúti zászlóalj egységei  elsősorban Szlovákiában (Kassa, Zólyom, Turócszentmárton, Ruttka, Poprád, Igló, Korompa, Margitfalva és Pozsony- Břeclav) vettek részt a vasútvonalak helyreállításában. 1922-ben  megalakult a Katonai Vasúti Akadémia is.
1937-ben  megerősítették a Csehszlovák Köztársaság fasizmus elleni védelmének előkészületeit. 1937-ben megerősítették a Csehszlovák Köztársaság fasizmus elleni védelmének előkészületeit. Határerődöket,  anyagszállító utakat,  vasúti mellékvágányokat építették. 1938. szeptember 23-án hirdették meg a mozgósítást.
A Csehszlovák Köztársaság leszerelése és felbomlása után a vasúti ezredet 1939. július 31-én megszüntették. A feloszlatott vasúti ezred számos tagja részt vett a második világháború alatti hazai és  külföldi ellenállásban.
1945-ben  , tehát közvetlenül a második világháború befejezése után helyreállították a vasúti ezredet,  amely átvette a pardubicei laktanyát.   A vasutas ezredet vasúti dandárrá szervezték át. 1946-ban a 4. vasúti zászlóaljat átheleyzték Liptószentmiklósra. 1950. november 21-én a vasúti hadsereg kikerült  a műszaki csapatokból,  és önálló hadseregtípussá vált. 1957. január 4-én a vasúti sereget kivették a Honvédelmi Minisztérium Katonai Közlekedési Igazgatóságától, és besorolták a Közlekedési Minisztérium alá.  
1959-ben  a liptószentmiklósi 8. vasútépítő zászlóaljat  áthelyezték Jeszeníkbe,  v és a megüresedett helyiségekben új, 19. vasúti hídzászlóaljat hoztak létre. 1959-ben a liptószentmiklósi 8. vasútépítő zászlóaljat áthelyezték Jeszeníkbe, és a megüresedett helyiségekben új, 19. vasúti hídzászlóaljat hoztak létre. 1960. szeptember 1-én a 19. vasúti hídzászlóalj  a liptószentmiklósi helyőrségből átkerült Iglóhoz. Parancsnokává Alexander Bohovic alezredest nevezték ki.
Az 1961-1970 közötti időszakban  az iglói zászlóalj olyan építmények építésében vett részt, mint  a prágai Nuselské-völgy hídja, a Szövetségi Nemzetgyűlés épülete  stb. A  20. század 70-es éveiben részt vett a hídszerkezetek megerősítésében a KVARTO akció során az Ostrava-Pozsony útvonalon, a Brno-Pozsony autópálya szakasz építésében, a prágai Kultúrpalota építésében  és  mások projektekben is. Az 1980-as évek elején meg segítette építeni a Duna autópálya-vasúti hidat, a Vág hidat  Trencsénben, a Hernád folyó hidat  Sároskőszegben,   az eperjesi Jonáš Záborský Színház mennyezetét , és közreműködött  a poprádi elektromos Tátravasút csarnoka építésében.   1959 és 1992 között a szepesi zászlóalj 2 879 km vasúti vágány helyreállításában vett részt.
A Cseh  és Szlovák  Szövetségi Köztársaság  1993. január 1-jei felosztása kapcsán  a vasúti hadsereg is megosztott. 1994. április 30-án a Cseh Köztársaság kormánya megszüntette vasúti hadseregét. Szlovákiában a zsolnai helyőrségben hozták létre a  Vasúti Csapatparancsnokságot. Szlovákiában Zsolna mellett  Liptószentmiklóson, Alsókubinben  és Iglón is működött a vasúti hadsereg. A Szlovák Köztársaság Vasúti Hadseregének első parancsnokká Doc. Ing. Jozef Kováčik, CSc vált.
1992. december 31-én az iglói 19. vasúti hídzászlóaljat  a 816. vasúti hídzászlóaljjá szervezték át. Ezen a napon a zászlóaljat a Szlovák Köztársaság Vasúti Csapatainak parancsnoksága alá helyezték. 1993-ban  megalakult a Szlovák Köztársaság Közlekedési Minisztériumának Vasúti Hadserege. A vasúti hadsereg megkezdte részt venni a Szlovák Köztársaság Kormánya Autópálya-programjának végrehajtásában. Mindenekelőtt  a Trencsén - Ilava autópálya szakasz építéséről volt szó. Az 1990-es  években építették épületeket  Zsolnában,  Vágbesztercén, a Hibbe – Vázsec autópálya részét stb. A Sztrecsény melletti  zsolnai vízművek építése során a Vág folyó medrének mélyülése miatt új vasúti hidak építették a Zsolna - Kassa vasútvonalon. Megvalósult a Vág áthidalása a zsolnai pályaudvar  és a Vágtapolca rendező pályaudvar között is. 1997-ben  a vasúti hadsereg   részt vett Terhelyben  árvízi következményeinek felszámolásában. Vészhidakat felépítettek  is a Žehrica patakon Beharócban  v és Szepesolaszi városában.
A Szlovák Köztársaság Vasúti Hadsereget 1993-ban hozták létre, 2002-ig működött. Ebben az évben  a Szlovák Köztársaság Hadserege egyesült a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának Hadsereggel, a Szlovák Köztársaság Hadserege egyesült  valamint a Szlovák Köztársaság Vasúti Hadsereggel  létrehozva a Szlovák Köztársaság egységes fegyveres erőit. 2002. december 31-ig még folyamatban volt a  Szlovák Köztársaság Vasúti Hadseregének és a Szlovák Köztársaság Belügyminisztérium hadseregének átalakítása a Szlovák Köztársaság Fegyveres Hadsereggé. Ž. A vasúti hadsereg kezelte  és használta laktanyákat Iglón a Csehszlovák Néphadsereg utcában. A hadsereg 2002-ben  hagyta el őket. A Szlovák Köztársaság Vasúti Hadserege egykori laktanya helyén  Iglón, ma egy új városnegyed található az Iglovia  nevű térrel.

Forrás: pplk. Ladislav ANGUŠ – pplk. Ján LIZÁK – mjr. Ing. Ivan DINGA: Vojenský útvar 3521 Spišská Nová Ves Nositeľ Historického názvu a znaku „Spišskonovoveský železničný mostný prápor“ 816. ŽELMPR Spišská Nová Ves 1959 – 1999. Publikácia vydaná pri príležitosti 40. výročia založenia Železničného mostného práporu 816. ŽELMPR Spišská Nová Ves.